Közel nulla energiaigény körforgásos építéssel, hulladékmentesen
Az ember a természet része. Hiába minden törekvése arra, hogy kiszakítsa magát és elkülönüljön az élővilág nagy rendszerétől és diktálja a feltételeket, a természet, a domborzat, az éghajlat, a föld tektonikus mozgásai – hogy a teljesség igénye nélkül soroljuk fel a befolyásoló tényezőket – egytől egyig erősebbek az embernél.
A történelem folyamán létrehozott épített környezet jelentősen befolyásolta a világot, a Föld bolygót. Az emberiség szempontjából nézve folyamatos fejlődésnek tűnő folyamat a bolygóra, közelebbről a faunára és flórára nézve sokkal inkább destruktív irányú változást hozott.
Manapság az építőipar üti a legnagyobb sebeket a bolygón: az iparág által létrehozott építmények és épületek életciklusa alatt és után gyakorolt hatások már eddig is helyrehozhatatlan károkat okoztak. Az embernek azonban szüksége van élettérre, és mindezt a lehető legjobb minőségben szeretné mindenki birtokolni a maga térségében.
A moduláris építés
A XX. századra az ipar hatalmasat fejlődött. Az acél tömeggyártása mellett megkezdődött a beton ipari előállítása, hatalmas mennyiségben, ami jó szolgálatot tett a kor építészetének. A század derekán már javában épültek a betonszerkezettel vagy akár teljesen betonból megvalósított épületek, és hamarosan meggkezdődött a házgyártás.
A házgyárak földrajzi régiótól függően különböző alapanyagok felhasználásával állítottak elő épületeket. Volt, ahol az épületek egyes elemeit gyártották – függőlegesen és vízszintesen beépítésre kerülő paneleket határoló- válaszfal, padló- és födém funkcióval – aztán a technológia tovább fejlődött és az 1960-as években megjelent a nagypanel Európában. Eközben más földrészeken az acél vagy fa alapanyag elsődleges rendelkezésre állása miatt egy keret- vagy vázrendszerre épített szerkezeti megoldás terjedt el előregyártott formában, illetve az 1950-es években – nem sokkal a tengeri konténerek háború utáni leselejtezését követően – az Egyesült államokban és Ausztráliában megjelentek az első konténerházak.
A moduláris építés gyűjtőfogalom, mi a volumetrikus moduláris építés témakörét járjuk körbe.
A volumetrikus moduláris építés olyan technológiát takar, amelyben nagyobb, valós 3D kiterjesztésű egységek – úgynevezett épületmodulok – összeépítésével valósul meg az épület. Az épületmodulok – nevezzük egyszerűség kedvéért csak moduloknak – váza egy jellemzően fa vagy acél keret, mely az előre megtervezett gyártási folyamat során munkaállomásról munkaállomásra haladva készül el.
A modulokat legyártást követően a gyárból a projekt helyszínére kiszállítva bedaruzzuk a megfelelő helyre, majd az egyes modulok szerkezeti-, gépészeti-, erős- és gyengeáramú kapcsolati csatlakozóit összekötve üzembe helyezhető az épület.
Moduláris építészet – tervezés, gyártás, építés, minőségirányítás, üzemeltetés
A tervezés a folyamat legizgalmasabb része. A moduláris épületek tervezése ugyanis a hagyományos kiviteleztésű épületek tervezésétől eltérő szemléletet igényel, melynek során a klasszikus tervezési szempontokon túl a gyártási- szállítási- mozgatás-emelés szempontjait is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a technológia minden előnyét kihasználjuk.
Haladjunk sorban: a gyártási szempontok között a legfontosabb az üzem adottságainak ismerete. A modulok nagy méretű termékek, a gyártás – az alkalmazott know-how-tól és rendelkezésre álló eszközöktől függően – a modulok folyamatos mozgatását is igényelheti. A beépített anyagokat szintén mozgatni szükséges, tehát a rendelkezésre álló térrel való gazdálkodás kiemelkedő jelentőségű. A tervezőnek ismernie kell a know-how gyártási folymatát, az egyes munkaállomások képességeit és értenie kell, hogy a modulok gyártása során milliméter pontossággal szükséges dolgozni.
A tervezés módszere is eltérő, hiszen esetünkben gyártmánytervezés történik, melyben a beépített anyagokat épület/modul/modulon belüli pozíció/pozíción belüli darab szinten szükséges specifikálni.
A gyártmánytervezés mellett a szállításra és a mozgatásra is készülnek tervek, melyek során meghatározzuk, hogy milyen sorrendben szállítjuk ki és emeljük az épületen belüli helyére az egyes termékekket, illetve a beemelés során figyelembe kell venni a termékek egyedi jellemzőit is, mint például a modulon belüli tömegek terhelési pontjai.
A tervezés-gyártás-telepítés teljes folyamatát komplex minőségirányítási rendszerben végezzük. A minőségi vizsgálatok minden egyes beépített darabot érintenek, továbbá az egyes munkaállomásokról való továbbhaladás kizárólag a minőségi vizsgálat megtörténtét követően lehetséges. Az épület átadásakor a teljes minőségi dokumentáció is átadásra kerül.
Az üzemeltetés más épületekkel megegyező módon történik, a karbantartási igény jóval alacsonyabb, illetve könnyebben és kisebb felfordulással végezhető el bármilyen utólagos javítás vagy más beavatkozás. Ennek biztosítására rendelkezésre bocsájtunk egy 3D-ben is megjeleníthető dokumentumot.
Környezettudatos, fenntartható
A moduláris építésben rejlő végtelen lehetőség közül az egyik legfontosabb, hogy az anyaghasználatban és gyártástechnológiában folyamatosan emelkedő mértékben tudjuk a fenntarthatósági szempontokat érvényesíteni, az alábbi módon:
1.Acélszerkezetű modulokat gyártunk. Az elmúlt időszak alapanyagellátási krízise és az óriási mértékű árrobbanás eredményeként létrehoztunk egy, az eredetileg alklamazott vázrendszernél 70%-kal kisebb tömegű szerkezetet. Az acélgyártásban már megjelent a „zöld acél”, amely fosszilis erőforrásokat nem akalmazó acélművi előállítást takar.
2.Az anyaghasználat során együttműködünk olyan vállalkozásokkal, akik segítik a munkánkat a piacon rendelkezésre álló építőanyagok helyett újrahasznosított vagy megújuló alapanyagokból előállított termékek felkutatásával. Ebben a pillanatban úgy látjuk, hogy ezen a területen a gyártók nagy része már hatalmas lépéseket tett meg, és a szándék általánosan jelen van.
- Alapanyagfelhasználás optimalizálása. Hatalmas eredményként értékeljük, hogy a gyártók egyre rugalmasabb hozzáállást mutatnak a gyártáshoz alkalmazkodó specifikációjú termékek előállítására. Ez jellemzően a táblásított termékek esetében kiemelkedő fontosságű. Az épület tervezője és a gyártmánytervező közötti szinkronicitás eredménye, hogy az akár a nálunk jelenleg gyártásban lévő épület esetében a gyártásközi hulladék fogalma nem létezik, a gyártóművi hulladékunk 100%-át az építőanyagok csomagolása teszi ki.
- Energiaoptimalizálás.Az épületenergetika kérdésével kapcsolatban egy feladatunk van: a használati igények elemzését követően a szerkezeteket és a gépészeti-elektromos rendszereket, az alkalmazott megújuló energiaforrásokat összehangoljuk. A gyártásban felhasznált energia az eszközökkel optimalizálható. A moduláris építés energiaigénye összességében – ideértve a gyártás, szállítás, üzemeltetés területét egyaránt – töredéke a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott építési technológiáknak.
5. Környezeti impakt. Képzeljünk el egy belvárosi társasház építést, sőt legyen például foghíjbeépítés, csak a nagyobb kihívás miatt. A projekt megkezdésétől a környezetben életvitelszerűen tartózkodók és a kivitelezők számára egyaránt rémálom a létezés, hiszen kosz, zaj, por és elfoglalt közterület, szűkösség nehezíti meg mindenki életét a projekt folyamán. Egy hagyományos (vasbeton/falazóelem) szerkezetű épület esetén a projekt időtartama legyen 100 egység. A moduláris technológiával megvalósuló, alkalmazott technológián kívül azonos műszaki tartalmú és azonos paraméterekkel rendelkező projekt időtartama maximum 60 egység. Ebből a zaj és elfoglalt közterületre eső időtartam 25%, vagyis 15 egység. A moduláris kivitelezés – vagy ahogy az angol nyelv nevezi: off site kivitelezés – gyárban történik, a helyszínen kizárólag a szükséges indokolt és minimális mértékben alkalmazott vasbeton szerkezetek elkészítésének idejére, valamint a rövid ideig tartó emelési-mozgatási feladatok ideje alatt terheli a projekt a környezetetét zajjal.
Fókuszban a körforgásos gazdaság
Tavaly egy önkéntes felmérés során a moduláris építés körforgásossági felmérésének eredményeként kifejezetten jó eredményt kaptunk. A felmérés eredménye motiváló volt, hiszen az addigi ösztönös és elsősorban gazdaságossági szempontok alapján történő fejlesztéseinket ma már tudatosan a körforgásosság elveinek irányába tereljük. Bátran állítható, hogy az előállított épületmodulok összeépítésével megvalósuló épületek a körforgásosság alapelveinek szinte mindenben megfelelnek. A moduláris építéstechnológai lehet az eszköz, melyet az építőipar a körforgásosság biztosítására alkalmaz.
A moduláris rendszerben – és itt nyilván az általunk alkalmazott és a piaci résztvevők közül általunk ismert szereplők által alkalmazott know-how- ról nyilatkozhatunk – előállított épületek karbonlábnyoma jelenleg a legkisebb. Ez a technológia jelenti a gyártás-szállítás-projekthelyszín tekintetében a legkisebb környezeti hatást, így kiválóan alkalmazható belvárosokban, magas forgalmi terheltségű környezetben, foghíjbeépítésben, tömbházak szintráépítésében.
Az épületek emellett a vasbeton és más, hagyományosnak tekinthető technológiával megépített épületekkel műszakilag általában egyenértékűek, némely szempontból azonban a moduláris épületek jobban teljesítenek. A moduláris épületek várható élettartama bőven eléri a hagyományos épületekét, bontásuk esetén azonban a moduláris épületek moduljai felújíthatóak és újraépíthetőek, a felújításuk során keletkezett hulladék pedig 100%-ban újrahasznosítható.
A moduláris építéstechnológia fejlődése töretlen, az építőiparon belül ez az a terület, melyben az Ipar4.0 alkalmazása maradéktalanul lehetséges, és melyben a fejlett gyártástechnológia alkalmazása találkozhat a valós társadalmi felelősségvállalással. Bízunk benne, hogy a német példát követve a hazai alkalmazás is gyakorlattá válik.
Hungarian 
English